|
2018-06-18 15:43:57, hétfő
|
| |
| |
|
|
| |
Céltalanul, árván
Néha csak állunk, vérző szívünk fogva,
és nézzük, hogy csepeg ki belőle az élet,
s hogy hal bele minden valóságos mese,
amitől pár röpke év élhető és szép lett
Néha csak kóborlunk céltalanul árván,
nem vágyva szóra, sem szelíd szeretésre,
csak megyünk-megyünk, amerre visz lábunk,
hátra sem pillantva utunk elejére.
Mert ha lelkünket könnyek marcangolják,
szívünk is idegen, fáradt nyomba téved,
melyben észrevétlen az a jól járható ösvény,
hol hazafelé futnak az eltévelygő léptek.
Kun Magdolna |
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK - KUN MAGDOLNA |
|
|
|
Címkék: marcangolják, észrevétlen, céltalanul, eltévelygő, szeretésre, lelkünket, valóságos, kóborlunk, pillantva, hazafelé, magdolna, elejére, könnyek, szívünk, melyben, megyünk, járható, élhető, amerre, ösvény, vágyva, szelíd, amitől, idegen, belőle, nézzük, állunk, nyomba, fáradt, léptek, csepeg, minden, futnak, lábunk, árván, hátra, eltévelygő léptek,
|
|
Offline
